Nem kellet sok, hogy beérjünk az iskolába. Én nyugodtan lépegettem, semmit se sejtve. De mikor kinyitottam az ajtót tiszta káosz volt odabent!! Én nyitott szájjal álltam ott, Alexy meg hol vigyorogva nézett, hol pedig viszonylag komoran.
-A....Alexy....itt meg mi.....-hajoltam el egy repülő könyv elől.-folyik?!
-Hé! Ez vissza jár!-kiáltotta,majd vissza dobta a könyvet amit valaki el is kapott......szájjal?!
-ALEXY! Mi van itt?-kérdetem enyhén hisztizve.
-Ezt még nem mondtam? Vannak néha olyan napok amikor viszonylag "bevadul" a nép, és nem bír magával. Ilyenkor a folyosón élik ki magukat, kisebb szüneteket hagyva néha.
-És most mi váltotta ezt ki belőlük?!
-Nem tudom, de úgy is kiderül! Ja és még valami. Ilyenkor élvezettel nyúzzák, az alsósokat. Vigyáz magadra!-azzal integetve berohant a népbe.
Szó szerint leeset az állam. Nem hittem volna, hogy a bátyám is ilyen.....ilyen.....nincs is sz erre milyen! Csak körbe körbe néztem, mit is tegyek. A jobb oldalon valaki a plafonnál lebegett, és elkapott valami tűz labdát, majd vissza dobta a tűz kölyöknek. A lépcső teljesen jégbe fagyva volt és ott snowboard-oztak lefelé. Az egyik sarokba valakik éppen egymást falták, úgy össze ölelkeztek...*pfuuj...*. Röviden és tömören: porfelhő, káosz, kupleráj, éget képek, és maga a pokol szinte. Óvatosan elindultam, de megláttam Violát a tömegben, kifelé igyekezve sikertelenül. Mikor meglátott a kezét nyújtotta jelezve, hogy segítsek. Gyorsan megfogtam a kezét, majd kihúztam és berohantunk a terembe.
-Jól vagy Viola?
-Igen....úgy ahogy.....-porolta le a szoknyáját.
-Mit kerestél a tömegben?
-Mosdóba mentem, majd egy villanást láttam és nem mertem kijönni onnan.....-magyarázta, miközben kiszedet egy.... radírt(?!) a hajából.-kész káosz! Amber és a barátnői seprűn suhantak le. Vagy is csak Amber, Charlotte teleportálgatott. Pedig azok is 9-10.-esek.....azt hiszem.-magyarázta.
-Aha.....Láttál még esetleg valaki ismerőst? 9.-10.-est?
-Hát.... 2-fehér hajú vámpírt, akkor Kentin-t, valami coffos félbarna kölyköt, aki a tűz elől menekült, és mivel majdnem eltalálták bedühödött és víz labdákat dobált. Biztos elpárolgott volna ha eltalálják.-kuncogott.- Akkor........Alexy-t később láttam, mielőtt téged észre vettelek. Kiabáltam neki is de ő elrohant. Jaaaa és egy gyereket aki hasonlít Alexy-re......azt hiszem........ A.....Aladin?
-Aladin? Biztos?-néztem rá kérdőn.
-Hááááát.....nem várjál nem Aladin, hanem..... Ar....Ar....
-Armin?-kérdeztem.
-Igen az!!-mutatott fel és hálásan nézet.
-Hogy lett ebből Aladin?
-Nem mindegy?! A-betűvel kezdődik a neve!
-Jó.....nyugi!-nevettem el magam, mire ő is elmosolyodott.-valakit még láttál? Ismerőst?
-hm......-tette "Micimackó gondolkodik" féle pózba magát, mire én felkacagtam.-nem tudom.... Amber, Charlotte, Armni, Alexy,.....az a coffos...azt hiszem Dake.....a két vámpír.....Kentin,...ééés...
-Jó nyugi, nem faggatás képen kérdeztem, nem is érdekel. Csak, hogy még is kik jöttek be azért, hogy hülyéskedjenek, mint valami vadállat.-indultam el a helyemre.
Viola követett és leült mellém, majd még beszélgettünk. Lassan be jöttek a többiek is. Ki röhögve, ki a táskáját tartva maga elé, nehogy megsérüljön, és valaki szó szerint be eset, majd sietve felállt és a helyére rohant. Erre én amolyan "Whaaaaaaat?" féle képen néztem, mint a Nagyfiúk 2-ből a nigger hülye csávó. Viola mosolyogva ült mellettem, majd a homlokára csapot.
-Mi van?-kérdeztem meglepődötten.
-Tudtam, hogy valakit nem mondtam.....
-Jó, nem fontos....
-De igen, Ő igen...!
-Miért ki az?
Viola nyitotta a száját, de valaki megzavarta. Becsapódott a terem ajtó, és egymáson támaszkodva jött be ő és egy másik diák. Nekem le esett az állam és zavart és ideges lettem. A fejem nem tudtam le venni róla, és ösztönösen a nyakamhoz kaptam, mintha bizsergett volna. A padban ülve csak néztem rá, és kattogott az agyam. Elindult a padjához majd egy könyvet felkapott és felénk nézett.
*Jaj nekem.....miért van itt??* Leült a padjába, majd hintázva felvette a fülhallgatóját. Csak előre meredtem, majd csak Viola rázására tértem vissza.
-Héé...Nina! Itt vagy?-csettingetett.-nyugi! Ne izgulj.-mosolygott rám.
-O...Oké.....Szerinted haragszik?
-Miért is?! Tudtommal Ő támadott meg!!
-Igaz, de én meg....é..én meg.... a fejében kutakodtam
-Ezt hogyan érted?
-É...Én......Bele láttam az emlékeibe...egész pontosan kutakodtam a fejében.
Viola kérdőn nézett, majd úgy gondoltam folytatom.
-Egy-két furcsa dolgot láttam, a fejében....
-Mit?
-Háát.......izé......-nem tudtam mit mondjak, de nem is bírtam volna folytatni.
Castiel jött oda hozzánk és belemászott a képembe.
Egész közel hajolt, hogy már a fülem közelébe legyen, majd suttogni kezdett.
-Ugye nem akart eljárni a pici szád?-kérdezte halkan, nekem meg fel állt a szőr a hátamon ettől.
-......
-Nem ajánlom, hogy bárkinek is mesélj, arról amit az emlékeimben láttál. Értetted?
Óvatosan rá néztem, majd láttam az arcán, egy kisebb sunyi mosolyt, amitől kirázott a hideg.
-Castiel! Hagyd.....őt....békén....-mondta viszonylag bátortalanul Viola.
-Ni-ni mi volt ez a cincogás?-nézet rá vigyorogva.
Viola teljesen el volt pirulva, és a mappáját szorongatta. Castiel még egyszer vissza nézet rám, majd ismét bele mászott a képembe.
-Békén hagynál?! Zavaró vagy az aurámban.
-Van neked hangod! Úgy látszik rosszul ítélkeztem a múltkor!-röhögött fel.
Eme bájos beszélgetésünket a tanár zavarta meg. Hiszen mikor bejött szó szerint becsapta az ajtót....
-Mindenki menjen a helyére!-mondta erős férfias hangon és szikrákat szórt a sárga szeme. -Castiel nem ajánlom, hogy az én órámon flörtölj, vagy a tápanyagod egyeztesd le!
-Ugyan tanárbá' mi csak beszélgetünk!-nézet rám.
-Takarodj a helyedre!-mondta meg sem emelve a hangját.
-Jó-jó.-azzal elindult a helyére.
A tanár egész végig a szemével követte, majd vissza nézet rám.
-Maga meg kicsoda?-mért végig.
Zavartan fölpattantam a helyemről, és bemutatkoztam.
-Ni.....Ni-na Ha-ra-ku vagyok.......Most jöttem az osztályba.......-mondtam dadogva.
-Jól van. Ülj le! Én Viktor Kurusaki vagyok, Démon. Én tanítom nektek a Harc-művészetet, de most nincsen torna terem, ezért az alapokat fogjuk átvenni....
-Tanárbáá'.-kurjantotta be egy narancssárga hajú fiú.-Ezt miért mondta el? Hiszen tudjuk!
-Kedves Makoto....Azért mondtam el, mert valaki aki ÉV KÖZBEN csatlakozott tudja ki is a tanárja. Nem azoknak mondtam akiknek már tavaly is én tanítottam..
-Mié' van új osztálytársunk?-hagyta abba a hintázást és döbbenten nézet.
-Igen, te tökkelütött! Hova figyeltél? Nehogy már az agyad helyén is tűz legyen! Öcsém...... Idiótákkal vagyok körül véve.-fogta meg a fejét, majd ismét végig nézet a termen, majd meglátta Castielt aki éppen a fülest vette fel és rádőlt a padra éééés aludt is!
-Ez a kölyök megőrjít........-mondta unottan.
Én eközben megállapítottam, hogy kemény dió ez a tanár, és hosszú évnek nézek elébe....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése